A kényszeres szorongás alapformája – Miért érezzük úgy, hogy mindent ellenőriznünk kell?
/0 Hozzászólások/in Önismeret, Uncategorized /by adminMi is az a kényszeres szorongás?
Érezted már valaha, hogy nem tudsz megnyugodni, amíg nem ellenőrizted még egyszer (vagy sokadszorra) a dolgokat? Mintha sosem lennél biztos abban, hogy mindent jól csináltál. Ez a folyamatos kontrollálás és aggódás tipikus jele a kényszeres szorongásnak. A német pszichoanalitikus, Fritz Riemann, elmélete szerint a szorongásnak négy alapvető formája van, amelyek közül az egyik a kényszeres szorongás.
Ez a típusú szorongás olyan embereket érint, akik attól tartanak, hogy ha nem tartanak mindent ellenőrzés alatt, akkor összeomlik az életük, és ezáltal elveszítik az irányítást. A kényszeres szorongás különösen romboló hatással lehet az önértékelésünkre, mivel az egyén úgy érzi, hogy sosem csinál elég jót, és folyamatosan fenyegeti valamilyen hiba vagy kudarc lehetősége.
Miért érezzük, hogy mindent kontrollálnunk kell?
Valószínűleg már te is találkoztál azzal az érzéssel, amikor nem tudsz továbblépni, amíg nem biztosítod magad arról, hogy minden rendben van. De miért van ez így?
A kényszeres szorongás mögött mélyen gyökerező félelem húzódik meg: a félelem a kiszámíthatatlan eseményektől, a hibázástól, és az ezekből adódó következményektől. A kontrollálás kényszere egy olyan mechanizmus, amely arra szolgál, hogy csökkentse a szorongást és visszaadja az irányítás érzését. Az ilyen emberek számára az ismeretlen és a kiszámíthatatlan dolgok félelmetesek, ezért állandóan próbálják uralni a környezetüket.
Ezek az emberek gyakran következetes és felelősségteljes viselkedést mutatnak, de a háttérben folyamatos szorongás munkálkodik. Mintha attól félnének, hogy ha nem figyelnek minden apróságra, akkor valami szörnyű dolog fog történni. Ez a kontrollálási kényszer nem csak a saját életükre, hanem másokra is kiterjedhet, ami megterhelheti a kapcsolataikat is.
Miért alakul ki a kényszeres szorongás gyerekkorban?
A kényszeres szorongás gyakran már gyermekkorban gyökerezik, és az elsődleges oka a bizonytalanságra adott reakciókban keresendő. Amikor a gyerekek folyamatosan bizonytalan környezetben nőnek fel, vagy olyan helyzetekben, ahol nem érzik magukat biztonságban, természetes reakcióként próbálnak kontrollt gyakorolni a körülöttük lévő dolgok felett. De mit jelent ez pontosan, és miért vezethet szorongáshoz?
Túlzott szülői elvárások és kritika: Ha a gyerekek gyakran szembesülnek szigorú elvárásokkal vagy folyamatos kritikával, akkor kialakulhat bennük az a meggyőződés, hogy csak akkor lehetnek elfogadottak vagy szeretettek, ha mindent tökéletesen csinálnak. Az állandó megfelelési kényszer miatt a gyermek megtanulja, hogy a dolgokat folyamatosan ellenőriznie kell, hogy ne hibázzon.
Kiszámíthatatlan családi környezet: Ha a gyermek nem érez biztonságot a családi környezetben, például a szülők hangulata gyakran változik vagy túlzottan kontrollálják őt, a gyermek megtanulja, hogy minden helyzetet szorosan figyeljen. A kiszámíthatatlanságot azzal próbálja kompenzálni, hogy a körülötte lévő dolgokat igyekszik kontrollálni, ez pedig később kényszeres szorongásba fordulhat.
Túlzott kontroll a szülők részéről: A szülők túlzott ellenőrzése és beavatkozása is okozhat kényszeres szorongást. Ha a szülők minden apró döntést és lépést irányítanak a gyerek életében, a gyermek azt tanulja meg, hogy minden apróság számít, és mindent tökéletesen kell kezelni. Ez a túlzott kontroll később a gyermek saját életében is megjelenhet, és állandó kontrolligényhez vezethet.
Korai traumák vagy veszteségek: A gyerekkori traumák, mint például egy közeli hozzátartozó elvesztése, válás vagy bármilyen más megrázkódtatás, gyakran vezetnek olyan helyzetekhez, ahol a gyermek megpróbálja kontrollálni azokat a dolgokat, amelyek felett valójában nincs hatalma. Ez a kontrollkényszer idővel mélyebben beépülhet a személyiségébe, és kényszeres szorongáshoz vezethet felnőttkorban.
Hogyan befolyásolja a kapcsolataimat a kényszeres szorongás?
A kényszeres szorongás nem csak az önértékelést és az önbizalmat befolyásolja, hanem a kapcsolatokat is. Az állandó ellenőrzési kényszer miatt a másokkal való kapcsolatokban is megjelenhet az igény arra, hogy irányítsuk a helyzeteket vagy az embereket. Ez feszültséget okozhat, különösen, ha a másik fél nem érti meg, hogy miért van szükség erre a fokú ellenőrzésre.
Az állandó aggodalom, hogy valami rosszul sül el, és a folyamatos visszajelzés kérése terhet róhat a párkapcsolatokra, barátságokra, vagy akár munkakapcsolatokra is. Az ilyen típusú szorongás miatt az érintettek gyakran nehezen lazítanak, mivel állandóan félnek a kontroll elvesztésétől.
Hogyan lehet enyhíteni a kényszeres szorongást?
Az egyik leggyakoribb kérdés, amely felmerül: Hogyan lehet megszabadulni a kényszeres szorongástól? Az első lépés annak felismerése, hogy a folyamatos ellenőrzési kényszer valójában a szorongás csökkentésére tett kísérlet. Amint ezt elfogadjuk, elkezdhetjük tudatosan dolgozni azon, hogy lazítsunk a kontrollon.
A terápia, különösen a kognitív viselkedésterápia (CBT), nagyon hatékony lehet a kényszeres szorongás kezelésében. A terápia segíthet megtanulni, hogyan kezeljük a bizonytalanságot, és hogyan fogadjuk el, hogy nem kell mindig mindent ellenőrizni ahhoz, hogy jól alakuljanak a dolgok. Az önbizalom fokozatos visszaépítése pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebb külső visszaigazolásra legyen szükségünk a nyugalom megtalálásához.