fbpx

Blokkoló tényezők a céljaink felé vezető úton

Mielőtt beleugranál a céljaid kitűzésébe, pontosításába és megvalósításába, előbb nézd meg, mit érdemes elkerülnöd ha sikerre, változásra vágysz.

Első

Sikertől vagy kudarctól való félelem. Sokan félnek attól, hogy elbuknak az úton, vagy még rosszabb, attól, mi lesz, ha sikert aratnak. Ezek az emberek ritkán vagy inkább soha nem állítanak fel célokat, hisz annyira sem hisznek magukban, hogy megpróbálják. A bukást egy negatív élményként, negatív bírálatként fogják fel és minden áron el akarják kerülni. De szintén negatív élmény, ha sikeresek, ezért mások irigykedhetnek és rosszallóan tekintenek rájuk. Az egyetlen megoldás ha hiszel magadban, a képességeidben és így mások is hinni fognak benned!

Második

Rengetegen félreértik a célkitűzés folyamatát, és azt hiszik egy papírra vetett mondat és egy dátum és kész. Ez egy mélyebb folyamat. A célkitűzés saját magad fejlesztése hosszú távon.

Harmadik

Az elköteleződés hiánya. Akkor tudod elérni céljaidat, ha megvan az elkötelezettséged a célod elérése iránt.

Negyedik

Aktivitás hiány. Sokan leírják, de valójában sosem teszik meg az első lépést. Ha nem kezdesz bele, bármilyen nehéz is, nem haladsz semerre. Cselekvés nélkül a leírt célok mit sem érnek. Semmi nem fog történni. Ha van egy céllistád, de nem teszel érte semmit, ne várd a csodát.

Ötödik

A valós cél hiánya. Sokan kezdenek neki a céloknak egy valós végcél hiányában. Nem tudják, valójában mit is akarnak, kivé is akarnak válni. Így azonban nincs út, amin haladjanak. A végcélnak tisztának és vizualizálhatónak kell lennie.

Hatodik

A tervezés hiánya. Ha már megértetted a célkitűzés folyamatát, tervezned kell a megvalósítást. Ismerned kell kik fognak segíteni az utadon.

Hetedik

Túl sok cél. Egy célt megvalósítani is épp elég bonyolult, nemhogy többet egyszerre. Ezért határozd meg a fő célt és arra fókuszálj. Rangsorold a kisebb, másodlagos célokat. 

Nyolcadik

„Ezt én nem érdemlem meg”.  Sokan hiszik, hogy nem érdemlik meg, hogy elérjék a céljukat. Ebben az esetben saját magukat szabotálják. Mivel nem hisznek abban, hogy megérdemelnek segítséget, támogatást a céljaikhoz, saját maguk utasítják el, vagy mondanak nemet. Így fontos a helyes önbizalom kialakítása, mellyel megalapozhatjuk célunk sikerességét.

Kilencedik

A változásra való motiváció hiánya.  Kutatások bizonyítják, hogy 2 erős motivációs faktor létezik a fájdalom és az élvezet. Ha egy helyzet nem okoz, elég nagy fájdalmat már hajlamosak vagyunk elfogadni és beletörődni. A változás és a megvalósítás csak akkor sikerülhet, ha készek vagyunk kilépni a komfortzónánkból és igazán vágyunk egy jobb életre.

Ha nehezen megy egyedül a változtatás, és valami többre vágysz, gyere el személyesen a csoportjaimba.

Test és Lélek Önismereti csoportomba már csak pár hely van, vágj bele most, ez a legjobb alkalom, hogy újrakezdj dolgokat az életedben!

Részletek itt:  https://radfigyelek.hu/test-es-lelek-onismereti-csoport/

Bodywork, több, mint mozdulatsor

Mi is az a bodywork?

Ez egy olyan önismereti munkamódszer, ami alapvetően a testtel dolgozik, abból indul ki, de a testet, a lelket és a szellemet (tudatot) egységként tekinti, hiszen ezek egymás elválaszthatatlan részei, és rendkívül szoros kölcsönhatás van köztük.

A módszer abból indul ki, hogy minden élmény elraktározódik a sejtjeinkben; és legfőképpen az elfojtott érzelmek, blokkokat képeznek a testünk bizonyos pontjain.  A bodywork-kel ezeket a blokkokat lehet felszínre hozni és feloldani.

Testünkben hordozunk minden emléket foganásunk óta. Minden benyomást, érzetet, érzelmet. Lehet ez öröm, bánat, fájdalom, szorongás, harag. Ezek a történések (melyeket foganásunk és nagyjából 3 éves korunk közt éltünk át) rendszerint jóval meghatározóbbak, mint azok, melyeket azután éltünk át.  Ennek a korai szakasznak rendkívül nagy hatása van a további életünkre, ugyanis ebben a korban épül fel a képünk a bizalomról, a szeretetről és a saját vélekedésünk ezekről.
A bodywork-kel olyan mély szintekhez, korai élményeinkhez juthatunk közelebb, ahol érzelmeinket még nem tudtuk szavakkal kifejezni.

Testünk, mozdulataink segítségével ráláthatunk elfojtott érzelmeinkre, elakadásainkra,  és a módszer segítségével tudatosíthatjuk, feloldhatjuk elfojtásainkat, mely eredményeképpen felszabadultságot, lelki sérüléseink gyógyulását, feltöltődést élhetünk meg. A bodywork abban is hatékony, hogy segítségével kiléphetünk a megszokott, de bennünket hátráltató viselkedéses mintákból, elengedhetjük azokat az érzelmi reakciókat, amik nehezítik az életünket, és új, számunkra kielégítőbb, örömtelibb mintákat építhetünk a helyükre.

Milyen bodywork gyakorlatokkal találkozhatunk?

Különböző bodywork gyakorlatok léteznek. Valamelyek teljesen kötöttek. Ezekben a mozdulatlanság vagy egy egyszerű mozdulatsor az instrukció. Vannak félig kötöttek, ahol az instrukció viszonylag nagy szabadságot hagy és vannak olyan gyakorlatok, ahol inkább csak fogalmak szolgálnak instrukcióként és az egyén szabadon kifejezheti magát.

A különböző emberekre a legkülönbözőbb módon hat ugyanaz a gyakorlat. Van, akiben nevetést, van, akiben haragot vagy szomorúságot ébreszt ugyanaz a mozdulat, érintés, zene.

Tökéletes bodywork-ös mozdulat például a mozdulatlanság is. Ebben a módszerben nem az a lényeg, hogy mit csinálsz pontosan, vagy hogyan csinálod, sokkal inkább az, hogy mit élsz át közben. Zene sem feltétlenül kell hozzá, bár a legtöbbször szükséges és hasznos is. A különféle zenék más-más érzelmeket váltanak ki belőlünk. A bodywork alatt úgy mozdulsz a zenére, ahogyan az leginkább fakad belőled. Ilyenformán lehet akár szabad tánc is, de lehet, hogy csak állsz, szemkontaktusban a veled szemben állóval és figyeled, hogy mi az, ami épp zajlik benned, milyen érzelmek jönnek elő. Minden gyakorlat előtt – sokszor közben is – elhangzanak instrukciók arra vonatkozóan, hogy mi a „feladat”, mire érdemes figyelned önmagadon belül.

Ezt nem tudod rosszul csinálni. Bárhogy csinálod, bárhogy mozdulsz vagy nem mozdulsz, és bármit is élsz át közben, az mindenképpen előbbre visz téged, tehát „jó”. Nagyon nagy értéke van a gyakorlatok utáni megosztó köröknek, ahol mindenki elmesélheti a felismeréseit.

Mikor érdemes felkeresned egy bodywork csoportot?

  • Ha hiányzik a belső biztonságérzet az életedből,
  • Ha bizalmatlan vagy másokkal,
  • Ha félsz a kiszolgáltatottságtól,
  • Ha magányosnak érzed magad,
  • Ha kevés az önbizalmad,
  • Ha gyakran szorongsz, és szinte képtelen vagy egyedül jól érezni magad,
  • Ha nehezen tudsz nyitni az emberek felé.

Bodywork foglalkozás  jelenleg az önismereti csoportfoglalkozások része. A Test és Lélek Önismereti csoportról bővebben:

Tudod mitől félnek az emberek a legjobban?

A VÁLTOZÁSTÓL

Nem érted, hogy miért nem változtatsz, miért nem tudod megtenni azokat a lépéseket, amiket a tudatos éned pontosan lát? Elméletben lehet már nagyon jól tudod, hogy miknek kellene lenniük a következő lépéseidnek, de csak halogatod a megtételüket? Nem akarod már ezt az élethelyzetet, még sincs erőd megtenni a változáshoz szükséges lépéseket? Nagyon sok ember van ebben a helyzetben, sok kliensem beszél arról, hogy milyen nehéz ez neki, miközben szörnyen türelmetlen önmagával szemben.

Alapvetően úgy vagyunk kitalálva, a személyiségrendszerünk úgy működik, hogy nem szeretjük a változást, félünk a változástól, az ismeretlentől. Az ego az állandóság fenntartására törekszik. Akkor is, ha az adott helyzetet mi úgy ítéljük meg, hogy rossz. A változás ugyanis bizonytalan eredménnyel jár, és ösztönösen tartunk a bizonytalantól a túlélésünk érdekében. És ha az élethelyzetünk rossz is, az legalább ismerős. Ez nagyon erős védelmi funkció, aminek megvan a helye, ideje. A legtöbb embernek valami nagyon erőteljes külső hatásra, krízisre van szüksége ahhoz, hogy elkezdjen tudatsan változtatni. Viszont ha most olyan élethelyzetben vagy, ami nem tetszik neked, szívesen változtatnál, akkor tudnod kell, hogy ez visszatarthat, oka lehet az eredménytelenségednek. 

A jó hír azonban, hogy tudatossággal ezen is lehet változtatni! 

Felül lehet írni ezeket a mintákat úgy, hogy meg tudd tenni a változáshoz szükséges lépéseket. Még akkor sem, ha most még nem látod, hogy ez valóban megtörténhet. 

Abraham Maslow, amerikai pszichológus, a Maslow piramis megalkotója szerint értéken alul kótyavetyéljük el magunkat, azaz mindenki kevesebbet ér el/tesz, mint amire képes.

Munkám során gyakran tapasztalom ezt, és ezért is tartom nagyon jó dolognak a coachingot, mert pont abban segít, hogy észrevedd, milyen sok érték van benned, és mennyi mindent képes vagy elérni, ha szeretnéd. Ettől pedig nőni fog az önbizalmad, ami még több jót fog hozni az életedbe, még boldogabb és teljesebb életet élhetsz. 

Az önbizalom tanulással, gyakorlással fejleszthető. Bárki képes rá, hogy megerősítse és megszilárdítsa az önbizalmát.

Ha úgy érzed, hogy kell egy kis lökés, támogatás ebben, akkor szeretettel látlak a februárban induló, 10 alkalmas ÖNISMERETI CSOPORTOMBA!

A destruktív viselkedés 3 kevésbé ismert jele

Biztosan ismered azt az embertípust, akit lehetetlen megdicsérni. Bármit is mondasz neki, azonnal harcba száll, hogy meggyőzzön, nincs is igazad. Mintha sértésnek venné, hogy valami pozitívat mersz mondani rá.

Ilyen az én Anna barátnőm is. Már egy ideje figyelem a reakcióit, ugyanis szemet szúrt, hogy ha találkozunk, és megdicsérem, azonnal vad mentegetőzésbe kezd. “Ó, ugyan már, ez egy ősrégi gönc, már rég kiment a divatból.” “Jól nézek ki? Dehogy, a látszat csal! Látnád, milyen vagyok smink nélkül. Szóba sem állnál velem.” Saját magát becsmérli, miközben erre semmi szüksége nem lenne, én pedig nem tudok rájönni: vajon miért teszi?

Aztán egy csajos este során kiszaladt a száján az igazság: “Nem tudok ahhoz hozzászokni, hogy a környezetem tisztel és szeret.” Elárulta: az édesapja alkoholista volt, és részegen mindig Annát szidta. Soha nem lehetett elég okos, elég szép, elég kedves a szemében, és ezek a bántalmak azóta is kísértik.

Az önromboló viselkedés 3 jele:

Az önromboló – más néven destruktív – viselkedésnek számtalan megjelenési formája létezik. Az átlagember azt gondolná, hogy “csak” a súlyos alkoholizmus, kábítószer-függőség, netán az öngyilkos hajlamok számítanak önrombolásnak – pedig ennél jóval szélesebb a paletta.

1. Rászolgálok, hogy gusztustalannak tarts!

Ide tartozik Anna esete is. Ha valakibe hosszú időn keresztül azt sulykolják, hogy értéktelen, buta, gyenge, csúnya, semmirekellő stb., akkor egy idő után el fogja hinni magáról, hogy tényleg ilyen. Sőt, nemcsak hozzászokik a durva szidalmazásokhoz, hanem tényként kezeli magáról mindazt, amit az idők során hallott. Ha egy ilyen ember kikerül a bántalmazó közegből, sok esetben nem tud mit kezdeni a pozitív változással. Nem érti, miért mondanak neki szépeket, miért ismerik el, és azt sem tudja, hogyan kellene ilyenkor viselkednie. A bizonytalanság miatt pedig ismerős motívumokat fog keresni, amelyek biztonságot jelentenek számára.

Vagyis ha mások nem szidják, akkor majd ő szidja saját magát, mert ez az érzés legalább ismerős. De vannak ennél szélsőségesebb reakciók is. Léteznek olyan esetek, amikor az illető szándékosan követ el olyan bűnt (lopás, csalás stb.), amivel ellenszenvet válthat ki a környezetéből, hiszen így eléri, hogy előbb-utóbb szidni kezdjék.

2. Túlzott hedonizmus, a menekülés legismertebb jele!

Mi lehet a baj azzal, ha valaki szereti az életet? Szeret nagyokat inni, enni, bulizni, szeretkezni? Hiszen erről szól az élet, hogyan lehetne ez mégis önpusztító? Nos, a válasz a mértéktartásban rejlik. Az emberi agy ugyanis úgy működik, hogy csak akkor képes feladatok megoldására, kötelességek betartására, ha a másik oldalon valamilyen módon jutalmazni tudja saját magát. Ám amikor valakinek minden napja olyan, mintha karácsony lenne, akkor feltehetően valami elől nagyon menekül – és a felfokozott öröm csak egy jól megtervezett álca.

Például ha nincs elég önbizalma, és attól fél, elhasal a hétköznapi mókuskerékben, akkor inkább bele sem vág a feladatok megoldásába, nehogy kudarcot valljon. Helyette inkább csupa olyan dolgot tesz, amivel ellensúlyozni tudja a nyomást, a szorongást. Óvatosan kell bánni az élvezetekkel, mert ha nem ügyesen osztod be az élményeket, hamar kiéghetsz – ezután pedig már a legnagyobb csodának sem fogsz tudni örülni. Így válhat a jutalmazó eszköz veszélyes fegyverré, ha nem arra használod, amire való.

FORRÁS: SHUTTERSTOCK

3. A party helyek balhé királya, aki imádja, ha megalázhatja magát!

Biztos a te ismerősi körödben is akad olyan fazon, aki folyton keresi a balhés helyzeteket, nem félve attól, hogy elkalapálják. Az illetőről szinte biztosan tudni lehet, hogy ha lemegy egy szórakozóhelyre, akkor rövid időn belül összetűzésbe keveredik egy nála jóval erősebb emberrel, aki talán jól el is veri. Elsőre még sajnálod, hiszen feltételezed, hogy nem szándékosan keverte magát ilyen helyzetbe. De amikor már harmadszorra nézed végig az ismerős előadást, akkor megfordul a fejedben: ő komolyan élvezi, ha megverik és megalázzák? Ez tiszta hülye!

Pedig valójában nem az, hanem valószínűleg valami durva sérelem következményeit vonszolja maga után. Például, ha az anyjával való kapcsolata gyermekkorában sérült, akkor nagy eséllyel a párválasztással is problémái lehetnek. A sehova sem tartozás érzése pedig elszigeteltté, levertté teheti az embert, ami ellen nyilván mindenki tenni akar.

Ez az állapot sokakból azt a reakciót váltja ki, hogy bármilyen módon, de szeretnének kapcsolatba kerülni másokkal. Szeretnék felhívni magukra a figyelmet, érzelmeket kiváltani másokból. És ha ez csak botrányok árán érhető el, akkor botrányokat fognak csinálni.

Ezeket a viselkedésbeli berögződéseket nagyon nehéz felismerni, hiszen sokszor több évtizede működnek, ezért az illető sokszor észre sem veszi őket. Ám a környezet nagyon sokat tud segíteni a felismerésben, egy jó szakember pedig a probléma megszüntetésében. Ha úgy érzed, az életed egy adott területén már régóta nehézségekkel küzdesz, gondolkodj el rajta, vajon milyen hibákat követsz el, amik miatt újra és újra ugyanabba a helyzetbe kerülsz!

Cikkem elsőként a She.hu olalon jelent meg.  

Így választ pasit egy önbizalomhiányos nő!

Azt bizonyára te is tudod, hogy ha önbizalomhiányban szenvedsz, akkor azon változtatni kell, ugyanis a kezeletlen önértékelési gondok súlyos következményeket okozhatnak – lassan, de biztosan…

Azt is sokszor hallhattad már, hogy az önbizalomhiányos ember hátrasorolja magát a munkahelyén, a családjában, a baráti körében – de még a párkapcsolatában is. Sőt, ha már régóta szenved önértékelési gondokkal, akkor már nemcsak a párkapcsolaton belüli viselkedését változtatja meg, hanem a párválasztási szokásait is. De mik a jelei annak, hogy súlyos önbizalomhiányban szenvedsz?

1. Olyan pasit választasz, aki tutira nem hagy el!

Nem azt veszed figyelembe, hogy ki az a személy, akivel a leginkább egyezik az érdeklődési körötök, akivel a legjobbakat tudsz beszélgetni, vagy akihez a leginkább vonzódsz. Ezek helyett főleg azt fogod figyelni, hogy ki az a pasi, aki a legnagyobb valószínűséggel melletted marad. Persze megmagyarázod magadnak, hogy az illető nagyon is passzol hozzád, de csak a saját lelkiismereted megnyugtatása végett. Rettegsz attól, hogy csalódás, kudarc érhet, ezért meg sem próbálsz olyan emberrel kezdeni, aki esetleg elutasíthat. Ezzel csak az a gond, hogy az efféle párválasztás során nem a szíved dönt, hanem a félelmeid.

2. Örökösen féltékenykedsz.

Szinte biztosra veszed, hogy a párod megcsal – vagy ha nem, akkor meg fog -, és minden rezdülésében a jeleket figyeled, hogy igazold az elméleted. Akkor is, ha alaptalan az egész. Ez sem szerencsés helyzet, hiszen a leghűségesebb férfit is elűzheted magad mellől, ha folyton azzal vádolod, hogy nem szeret eléggé.

3. Túl hamar odaadod magad.

Az önbizalomhiány másik tipikus tünete, mikor az illető túl hamar ágyba bújik a kiszemeltjével, mert attól fél, hogy másképpen nem tudná fenntartani a pasi érdeklődését. Pedig ez a gondolkodás többször fordul visszájára, mint előnyére – ugyanis rengeteg férfi van, aki nem értékeli túl sokra azt a nőt, akit szinte azonnal meg lehet fektetni. Ezzel persze te is tisztában vagy, de sokszor ilyen esetekben is a félelmed győz, és hiába tudod, hogy rossz döntést hozol, nem tudsz parancsolni a tudatalattid utasításainak.

4. Könnyen belecsúszol a szeretői státuszba…

Az önbizalomhiányos nőknél gyakori jelenség, hogy megelégszenek a szeretői státusszal. Nem merik falhoz állítani a másikat, és kerek perec kijelenteni: vagy engem válassz, vagy a másik nőt! Pedig ez az egyetlen módja annak, hogy az önbizalmad, az önértékelésed ne csorbuljon tovább. Egy ilyen határozott fellépés persze rizikós, hiszen nincs rá garancia, hogy a pasi ezek után téged választ – ám ezzel elkerülheted, hogy kihasználjon.

5. Alárendelt szerep a párkapcsolatodban

Mint azt már fentebb említettem, az önbizalomhiányos nő könnyen alárendelt szerepbe helyezi magát a magánéletében. Például nem mer kiállni az igaza mellett egy vitában, nem vállalja fel a gondolatait, nem tart ki a saját céljai mellett – mert attól fél, hogy ha nem teljesíti a kedvese minden vágyát, akkor egyedül marad majd. Sajnos ez sok esetben a szexuális életre is rányomhatja a bélyegét, ha olyan dolgokat is megenged a partnerének az ágyban, amit szíve szerint sosem próbálna ki.

Mi a megoldás?

Mivel nincs két egyforma eset, így általános megoldást sem javasolhatok. Az azonban minden helyzetben igaz, hogy első körben az önbizalomhiány okát kell megkeresni. Vannak emberek, akik egyedül is megtalálják a problémájuk gyökerét, és némi önismerettel helyre is tudják tenni magukban a dolgokat.

De akadnak olyanok is, akik nem tudják megindokolni, hogy miért becsülik alul saját magukat. Ilyen esetben érdemes külső segítséget kérni, mert akár olyan sérelmek is okozhatják a gondot, amelyek egészen a gyerekkorból erednek.

Cikkem elsőként a She.hu olalon jelent meg.  

10 gyakorlati módszer az önfelfedezéshez

Mi is az az önismeret?

Az önismeret arról szól, hogy megérted a saját szükségleteidet, vágyaidat, hiányosságaidat, szokásaidat és minden mást, amin kattogsz nap, mint nap. Minél jobban megismered magad, annál jobban szolgálatodba állíthatod az életedben felmerülő változásokat. Lényegében, minél jobban odafigyelsz az érzéseidre és arra, hogy hogyan is működsz, annál könnyebben érted meg, hogy miért is teszed azt, amit teszel. Avagy miért is történik már megint ugyanaz a rossz, és hogyan érhetnéd el, hogy másképp történjen, hogy végre minden jobbra forduljon.  Minél többet tudsz a szokásaidról, annál könnyebben ismered fel azokat. Amit felismertél, azon már változtathatsz. Ne feledd, amit nem ismersz, azon esélyed sincs változtatni.

Müller Péter mondta, hogy “Ha felkel a nap, minden látható lesz. Nemcsak a szép – a ronda is. A tudat fényében előtűnnek a gyengeségeid, riasztó hitványságaid is… De nem baj! Legalább látod, hol vezetted félre magad, mi betegített meg, és rájössz, hogy a Fény erősebb, mint a sötétség.”

.

Miért olyan fontos az önmegismerés?

Az önfejlesztés lehetetlen önismeret nélkül. Ha szeretnénk fejlődni,előrébb jutni az életünkben, akkor nem elég csak az a sok tanulás, a sok-sok iskola, tanfolyam, tréning, a bemagolt könyvek százai. Persze ettől az intelligenciánk nőni fog, lesz egy jó állásunk, társadalmi szinten megbecsültek leszünk. De vajon ez elég? Van, akinek igen. Sokunknak viszont egy idő után már túl szűkké válik. Az a fajta áttörés az életünkben nem jön el tőle, amit vártunk, amire akár gyerekkorunk óta vágytunk. Eljön az idő, amikor már az érzelmi intelligenciánk fejlesztésére is igényünk lesz, amihez az önismeretünk fejlesztésével, az önmegismerésünkön keresztül vezet az út.

..

10 módszer az önfelfedezéshez:

  • Halld meg a bókokat és fogadd be.

Ha rendszeresen nehéz neked a bókokat befogadnod, itt az ideje elkezdeni gyakorolni. Van abban igazság, hogy néhány ember manipulálásra használja a bókokat, de a legtöbb valószínűleg felhívhatja a figyelmedet néhány meg nem látott erősségedre és elég önkritikával a gyengeségeidre is.

  • Vedd észre az érzéseidet

Még a legnegatívabb gondolatok és érzelmek is segítségedre vannak az önmegismerésedben. Időnként az olyan érzelmek, mint a harag, szomorúság, félelem megmutatják, hogy mi az, amivel szembe kell nézz, el kell fogadj vagy meg kell változtass az életedben.  Az első lépés, hogy vedd észre, hogy miről szól egy-egy szituáció az életedben. Vedd észre közben az érzelmi reakcióidat, ami párhuzamosan több fajta  is lehet. Éld át, majd keresd meg a kérdéseidre a válaszaidat magadba. Minél többször tesszük ezt meg, egyre kevesebb idő kell majd ahhoz, meg tudjuk élni az érzéseinket.

  • Vedd észre, hogy mire gondolsz

A gondolataid megismerése elvezet ahhoz, hogy jobban megértsd magad. A gondolataink megismerése vagy egyáltalán az hogy észrevegyük őket nem könnyű feladat. Sokszor a nap folyamán csak zakatol az agyunk, jönnek mennek a gondolataink, szinte céltalanul. Előfordul, hogy párhuzamosan több gondolat is megjelenik. Megismerésük is hasonló gyakorlást igényel, mint az érzéseink megfigyelése. Pácienseimnek szoktam azt a tanácsot adni hogy csak képzeljék el, hogy egy részüket kihelyezik magukon kívülre, mint egy figyelőt. És ezzel a figyelővel tekintenek magukra, mintha tényleg kintről néznék magukat. Megfigyelik, hogy mit gondolnak épp. Egy idő után már figyelő nélkül is megy.

  • Kezdj el megbarátkozni a hibáiddal

A hibáinkkal való szembenézés sokszor a legjobb fejlődési lehetőség. Érdemes rá így gondolni, ahelyett, hogy stresszforrásként fognánk fel a hibáinkat. Amikor nem kell tökéletesnek lenned, akkor könnyebb elfogadni a hibáidat, van lehetőséged felismerni, hogy a hibás lépéseid elvezethetnek egy tanulási folyamathoz, és lehet rájössz, hogy következő alkalommal mit csinálj másképp.

  • Írj önismereti naplót

Az önismereti napló írása is egy módszer arra, hogy tudatosabb legyél. Azáltal, hogy visszaemlékezel a nap eseményeire. Egy kicsit kívülről nézed, azt hogy hogyan voltál jelen a szituációkban, az emberi kapcsolódásokban, előrébb visz saját magad megismerésében. Ilyenkor is kitesszük a figyelőnket, egy részünket, aki kintről pártatlanul és befolyásolás mentesen tud ránk nézni. Érdemes ilyenkor feltenni magunknak a következő kérdéseket:  Mit éltem át az adott szituációban? Milyen érzéseket indított el bennem? Hogyan reagáltam ennek hatására?

  • Hallgasd meg más emberek véleményét, de a saját döntéseidet hozd meg és azok szerint élj

Abból a szempontból fontos lehet más emberek véleménye, hogy tükröt tarthatnak neked, vagy más perspektívába helyezik az adott témát, ami közelebb vihet téged a saját meglátásodhoz. De csakis te tudhatod, hogy mi a legjobb neked, mi az amit szeretnél.

  • Kezdj el olvasni könyveket önismereti témában

Ez önmagában még nem elég, elindíthat az úton.

  • Beszélgess egy terapeutával vagy tanácsadóval

Saját magad keresésében, megismerésében különböző akadályokba ütközhetsz, ezek lehetnek külső és belső akadályok is. Egy terapeuta vagy egy tanácsadó segíthet eltüntetni ezeket az akadályokat és segíthet abban, hogy felfedezz magadban új utakat.

       Olyan emberekkel vedd körül magadat, akik elfogadnak és támogatják a fejlődésedet

Egy olyan háttér, ahol elfogadnak úgy, ahogy vagy és szabadon engedik, hogy járd a saját utadat, biztonságos hátteret tud adni ezen a sokszor nehéz utazáson, befelé, önmagunk felé.

    Járj el önismereti csoportokba

Egy önismereti csoport nagy lehetőséget nyújthat számodra önmagad jobb megismerésében és fejlődésében.

Egy csoportban mindenki tükör. Mások által, azaz emberi kapcsolódások által nagyon sokat  tanulhatunk önmagunkról.

Az érintés hatalma

Az érintés alapszükségletünk, egy olyan szükségletünk, amit nagyon sokszor alul értékelünk. Az érintés bármely formája hatalmas erővel bír érzelmi és szociális életünkben. Terápiás folyamatokban is sokszor használják gyógyító erejét.

Virginia Satir pszichoterapeuta szerint napi négy ölelés kell a túléléshez, nyolc a szinten tartáshoz és tizenkettő a gyarapodáshoz. Egész életünket végigkíséri a simogatás, a ringatás, az ölelés elemi szükséglete. Vajon mi megöleljük ennyiszer gyermekünket vagy szeretteinket? Soknak tűnik?

Vajon miért olyan fontos az érintés és az érintve levés számunkra?

Fontos-e egyáltalán?

Már születésünk után óriási szükségünk van az édesanyánk közelségére, érintésére. Ez ahhoz segít minket hozzá, hogy az életünk során, még felnőttként is biztonságban érezzük magunkat a világban és a bizalom kialakuljon bennünk a többi ember felé. Ha már itt a kezdeteknél nem kapjuk ezt meg, akkor az lesz az alapélményünk, hogy a világ nem egy biztonságos hely. Bizalmatlanok leszünk mások felé, nem egészségesen kötődünk másokhoz, ami a párkapcsolatunkra is rányomja a bélyegét. Ez a korai gondoskodó érintés vagy annak hiánya kulcsszerepet játszik a gyermekek érzelmi biztonságának formálásában, alakulásában. A csecsemő ösztönösen felismeri szülei érintését, ettől megnyugszik, kiegyensúlyozottá válik. A gyermek fejlődése során szintén igényli a testi kapcsolódást, kifejeződést, amely számára elismerést, szeretetet és biztonságot nyújt.

A lelki oldal mellet ott van a fizikai sík is.  Rengeteg tanulmány szól arról, hogy az érintés hiánya miatt a gyerekek megállhatnak a növekedésben, és semmiféle gyógyszeres kezelés nem segít rajtuk. Csak az indítja el újra a növekedésüket, ha kikerülnek a romboló hatású környezetből és kellő érzelmi gondoskodást és ölelést kapnak. Betegségekből is gyorsabban gyógyulnak meg gyerekek és felnőttek egyaránt, ha több simogatást, ölelést kapnak. Rengeteg tanulmány szól arról, hogy újszülötteknél az érintés, simogatás meggyorsítja a felépülést, ha valamilyen életveszélyes állapotba kerülnek.

Hogyan hat az érintés hiánya az életünkre?

Pácienseimnél gyakran találkozom az érintés hiányával, az intimitástól való félelemmel. Sokszor nem is tudatosul bennük/bennünk,  hogy a jelen életünkben milyen sok problémánknak a gyökere a születésünk és pici babakorunk körüli traumáink, érintéshiányunk és figyelemhiányunk. Tudat alatt rettenetesen vágyunk rá. Ott van egy állandó hiányérzet a hétköznapokban is, csak nem tudjuk még magunknak sem megfogalmazni, hogy mi is az. Mire vágyunk valójában? Látszólag mindenünk megvan, de valami mégsem kerek az életünkben. Ismerős az érzés?

Hogyan lehet ezen változtatni?

Nagyon jó látnom alkalomról alkalomra, hogy hogyan változnak a résztvevők a csoportjaimon az ott átélt feladatok, bodywork-ök, érintések által; hogy szépen lassan hogyan töltődnek be a hiányok és hogyan alakul, változik a jelen életük, mélyülnek a kapcsolataik.

Csak csináld!

Legtöbbünknek ismerős a Nike szlogen:”Csak csináld/Just do it”, de valószínűleg nem gondolkodtunk még el az üzenet fontosságán. Pedig rendszeresen látjuk, szinte elkerülhetetlen a hétköznapjainkban, beleütközünk a városban a hirdetőtáblákon, a bevásárló központokban, az üzletek kirakatában. Legtöbbünknek még van is 1-2 darab Nike márkájú ruhája.

Mi az üzenete?

Mindezek ellenére a legtöbben a legjobb időzítésre vártok, hogy elkezdjétek a változtatást. Itt van néhány példa erre. Nem kezdheted el a diétát, mert holnap egy buliba vagy hivatalos. Nem kezdhetsz el egy hobbit, amíg nyugdíjba nem vonultál. Nem léphetsz ki a munkádból, amíg nem találtál egy újat. Nem léphetsz ki a házasságodból, amíg a gyerekeid fel nem nőttek. Nem kezdhetsz el sportolni, amíg nincs több időd esténként.

Sok ember úgy éli le az életét, hogy valaminek a megvalósulásához köti a változtatást, a legmegfelelőbb időre várnak, hogy elkezdjenek valami értékeset csinálni. Amit nem vesznek észre, az az, hogy sosem jön el a megfelelő idő és valójában csak halogatják a változtatást. Legtöbben félnek a változástól. Sokszor ez nem is tudatosul bennük, csak azt veszik észre, hogy még mindig nem kezdték el csinálni a fejben már sokszor eltervezett és fejben megvalósított dolgokat. Ismerős ez a helyzet Neked is?

Kezd el ott, ahol ma vagy és kezdj el dolgozni rajta, bármilyen eredményeid is lesznek. Lehet az elején lassabban indul el a változás, lehet nem lesznek rögtön számodra kielégítő eredményeid, de tudd, hogy a jobb eredmények úgyis útközben jönnek majd. A legrosszabb, amit tehetsz, hogy vársz. Ha nem kezdesz el változtatni és csinálni azt, amit szeretnél, akkor úgy megy el melletted az életed, hogy nem éltél igazán, nem abban éltél, ami és aki te vagy valójában. Az élet tele van változásokkal és sokszor kockáztatnunk kell, ahhoz, hogy jobb legyen.

Mire vársz még?

Ha azon kapod magad, hogy épp a legmegfelelőbb időre vársz, hogy a vágyaid megvalósítása felé haladj- lehet ez az, hogy visszamenj tanulni, lehet a magánéleted rendberakása vagy egy új vállalkozás elindítása-akkor ez a pár sor pont neked szól.

Bármi is a célod vagy az álmod, már mindened megvan, amire szükséged van, hogy meghozz egy döntést és cselekedj.

A kérdés itt az, hogy hajlandó vagy-e meghozni azt a döntést, ami elvisz egy olyan élethez, amiről álmodsz. Van, hogy egyedül nehezen megy, de nem kell egyedül megvalósítanod. Az önismereti csoportjaimban és az egyéni foglalkozásokon többek között ahhoz is megtalálhatod a belső erődet, hogy el merd kezdeni a változtatást és boldog életet élj.

Első lépések az önismeretben. Na de, mire is való egy önismereti elvonulás?

Mi is az az önismeret?

Az önismeret arról szól, hogy megérted a saját szükségleteidet, vágyaidat, hiányosságaidat, szokásaidat és minden mást, amin kattogsz nap, mint nap. Minél jobban megismered magad, annál jobban szolgálatodba állíthatod az életedben felmerülő változásokat. Lényegében, minél jobban odafigyelsz az érzéseidre és arra, hogy hogyan is működsz, annál könnyebben érted meg, hogy miért is teszed azt, amit teszel. Miért is történik már megint ugyanaz a rossz, és hogyan érhetnéd el, hogy másképp történjen, hogy végre minden jobbra forduljon.  Minél többet tudsz a szokásaidról, mintáidról, működésedről; annál könnyebben ismered fel azokat. Amit felismertél, azon már változtathatsz. 

Sokszor hallom, hogy „de hát én ismerem magam”. És ez valahol így is van. Valójában működésünk csak egy kis része tudatos a hétköznapjainkban, nagy része tudattalan működés. Attól, hogy tudattalanul zajlanak ezek a működések, nagyon is hatnak az életünkre, csak épp nem vesszük észre. Lehet, hogy annyit érzékelünk, hogy az életünk néhány területén nehezen kezelünk helyzeteket, vagy rendszeresen visszatérnek problémák, vagy furcsán reagálunk bizonyos szituációkban, amit magunk sem értünk.

Sokszor túlreagálunk dolgokat, ezek a túlreakciók jelzik, hogy tudattalan késztetések, minták irányítanak minket. A fogalmat Sigmund Freud nevéhez kapcsoljuk, akinek jól ismert „jéghegymodelljében” a tudatos csupán a jéghegy csúcsa, ez az a kevés, amit lelki működéseinkből látunk, aminek okaival tisztában vagyunk. Ezzel szemben a tudattalan a lélek legnagyobb része, ami a felszín alatt rejtőzik. Mégis ezek a tudatos részeinken kívüli érzések, mintázatok, motivációk hatnak leginkább a cselekedeteinkre.

Kialakulásában nagy szerepe van gyermekkori környezetünknek, a velünk történteknek, a szüleinknek. Környezetünk viszonya hozzánk, s különösen a számunkra legfontosabbak, apánk és anyánk viselkedése, érzelmi állapotuk, gesztusaik és mondataik erősen hatnak gyermekkori fejlődésünkre, énképünk és azon keresztül önbecsülésünk pozitív vagy negatív irányú változására. A korai szeretethiány, melegség- és biztonságérzés, vagy a szülői odafordulás és figyelem hiánya, a túlkövetelés, a túl szigorú szabályok, vagy éppen azok hiánya miatt is tudattalanná válnak bennünk bizonyos tartalmak és ezek irányítanak a jelenünkben minket.

A jó hír, hogy ezeken a tudattalan tartalmakon lehet változtatni. 

Egy tudattartalom úgy tud megváltozni, egy minta úgy tud átalakulni, ha először tudatosítjuk, vagyis felismerjük a gyökerét, egy régi megélést, traumát, fájdalmat. Felismerjük, hogy hát ezért reagálok mindig így vagy úgy egy-egy hasonló szituációban. Azonban nem elég megértenünk ezeket, hanem mélyen, az érzelmek szintjén is át kell éreznünk a súlyukat, ahhoz, hogy elkezdjenek változni; ahhoz, hogy elinduljunk afelé, hogy elkezdjük átírni a régi mintáinkat.

Ebben sokat tudnak az önismereti módszerek segíteni. Az önismereti útra  rengeteg lehetőség van. A két fő irány az egyéni munka és a csoportos önismeret. Egyéni munka: terápia, egyéni konzultáció, coaching, ahol kizárólag rajtad a fókusz, a saját mélylélektani tartalmaiddal foglalkozhatsz. Csoportos önismeret: ez többnyire módszer specifikus, azaz pszichodráma, bodywork, családállítás, integratív csoportterápia.; ahol a csoport tagok lesznek a segítségedre a saját fejlődésedben.

Mire jó egy elvonulás és miben különbözik a workshoptól vagy egy rendszeres csoporttól?

Egy elvonuláson konkrétan elvonulunk. A megszokott, hétköznapi környezettől távol leszünk és így merülünk testünk-lelkünk mélyére. Itt nagyobb hangsúlyt kap a közösség, hiszen több napot együtt töltünk, mely szabadidős és szervezett közösségi programokat is tartalmaz.

Én-üzenetek: velük vagy nélkülük?

Thomas Gordon, kaliforniai pszichológus, a kommunikációs képességek tanításának úttörője. Gordon meg volt győződve arról, hogy az erőszak alkalmazása rontja a kapcsolatok minőségét és felismerte, hogy ez elkerülhető.

Gordon így fogalmazza meg a konfliktust: két ellentétes akarat, szándék, vagy igény ütközése. Ez azért fontos, mert ez a megfogalmazás semleges. Nincs szó a jó és a rossz harcáról, helyes és helytelen szándékról. Te ezt akarod elérni, én azt, és mivel mi ketten kapcsolatban vagyunk, akadályozhatjuk egymást célunk elérésben.

Mi az az én-üzenet?

Gordon a konfliktusmegoldó kommunikáció során az én-üzeneteket ajánlja, mivel a te-közlés mindig minősítő, és lezárja a kommunikációt. A Te-üzenettel letámadjuk a másikat, leminősítjük, ráterheljük az összes felelősséget a kialakult konfliktusért. Egy Te-üzenetre vagy viszont támadással, vagy heves védekezéssel lehet reagálni.

Az én-üzenet leírja, hogy a közlő hogy érzi magát egy-egy viselkedéssel kapcsolatban. Ez soha nem minősítő jellegű. Ebben a formában tudatni lehet a másik személlyel, hogy ő mit érez az adott helyzetben anélkül, hogy szavai vádló, fenyegető jelleget kapnának, vagy sértőek lennének. Így megelőzhető, hogy a másik fél védekezésre kényszerüljön, emellett mód van a saját szándék egyértelmű közlésére. Úgy számolunk be egy számunkra fontos személynek a jelenlegi lelkiállapotunkról, érzéseinkről, hogy ezekért az érzésekért vállaljuk a felelősséget.

Mikor segít a módszer?

  • ha érzéseink őszinte, de nem bántó, követelőző megfogalmazása segíti a kapcsolat tisztázását, javítását, fejlesztését, átalakítását, vagy egyszerűen, általa a másik jobban megismeri a mi pillanatnyi állapotunkat.
  • ha egyre több stressz halmozódik fel a kapcsolatban, és az egyik fél úgy érzi, hogy a másik mereven ellenáll mindenféle változtatási kísérletnek.
  • ha mindkét félnek vannak problémái, és ezeket én-üzenetek formájában közlik egymással.

Honnan tudom, hogy jól csinálom?

Itt van néhány példa, hogy egy-egy megszokott reakció helyett hogyan tudunk én-üzenetekkel kommunikálni:

  • Sosem tudsz hazaérni időben! – helyett – Aggódom, amikor későn érsz haza , mert azt hiszem, hogy valami bajod történt.
  • Mi lenne, ha nem flörtölnél más nőkkel minden egyes bulin? – helyett – Amikor másokkal flörtölsz, az engem teljesen elbizonytalanít.
  • Te aztán sose leszel képes leválni az anyádról! – helyett – Nagyon zavar, hogy évek óta csak beszélsz arról, hogy függetlenedsz az anyádtól.
  • Most legjobb ha kialszod magad, utána majd esetleg beszélünk… – helyett – Szeretném, ha tudnék segíteni neked.
  • Mi lenne, ha egyszer az életben visszahoznál valamit? – helyett –  Haragos voltam, hogy nem hoztad vissza a könyvemet, mert szükségem lett volna rá.
  • Fel a fejjel, minden rendben lesz! – helyett – Nagyon sajnálom, ami veled történt.
  • Fogd már be, ne ordibálj! – helyett –  Nagyon megijedek, amikor kiabálsz velem, mert attól tartok, hogy haragszol rám.
  • Pofa be! – helyett – Felháborít, hogy ilyen durván beszélsz velem!

Lehetnek az én-üzeneteknek veszélyei?

A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy az Én-üzenet „elszabadul”, az eddig bezárt érzelmek és indulatok kitörnek. Egy példa erre a következő mondat, ami csak formailag néz ki én-üzenetnek: „Olyan dühös vagyok rád, majdnem fölrobbanok!”. Ennek a valós jelentése az, hogy „te feldühítettél.” És ha egyszer az érzelmek korlátlanul és zabolátlanul elragadnak, akkor oda a konfliktus békés megoldása. Ilyenkor azzal a megnyugtató tudattal zúdítjuk haragunkat partnerünk nyakába, hogy csak kimutatjuk érzéseinket. A düh gyakran nem a valódi érzelem, hanem csak rárakódik valami egyébre. Mondjuk ijedtségre, aggodalomra, féltékenységre, tehetetlenségre, zavarra. Segíthet, ha időben észrevesszük és korrigáljuk valódi én-üzenetre a mondanivalónkat.

Hogyan tanulhatom meg a módszert?

Ha mi magunk tisztában vagyunk saját érzelmeinkkel és szükségleteinkkel, s ezt megfelelően tudjuk közölni, jó esélyünk van arra, hogy megértéssel találkozzunk, s a másik felet együttműködésre ösztönözzük.

Van, hogy egyedül nehezen megy, de nem kell egyedül megtanulnod. Az önismereti csoportjaimban többek között ezt is megtanulod használni. 

Kapcsolódási mintáinkról…

Miért is olyan fontos már a gyökereknél átírni a kapcsolódási mintáinkat?

Az anyukánkkal való kezdeti, születésünk körüli kapcsolat az, ami elsődlegesen meghatározza, milyen párt választunk magunknak, hiszen a legelső kapcsolatunk vele volt, így ez válik az alapvető kapcsolati mintánkká. Ha ebben az időszakban bármilyen sérülés történt, pl. elszakítottak az anyától, bármilyen probléma lépett fel a születésnél, akkor az alapvető kép az emberi kapcsolódásról sérül. Ezeket a nagyon korai kapcsolódásokat, élményeket egy az egyben belevisszük a párkapcsolatainkba. Ha ezek a korai élményeink azt tudatták velünk, hogy nincs biztonság, hogy nem vagyunk szerethetőek, hogy a szeretet feltételekhez van kötve vagy csak néha kapjuk meg, akkor olyan párt fogunk választani, aki ugyanezt az alapélményt adja meg nekünk akár férfiak vagyunk, akár nők, mert őt fogjuk vonzónak érezni.

Hogyan működik az imaginációs relaxáció?

Az imaginációs relaxációs módszerrel vissza tudunk nyúlni a személyiségedben egészen oda, ahol a párkapcsolati, és persze kapcsolati mintáid kialakultak. Nemcsak visszanyúlunk, de be is töltjük a hiányaidat és átírjuk a mintáidat, hogy a jövőben már más minőségű párt válassz magadnak, vagy változtass a jelenlegi kapcsolatodon és más emberekhez fűződő kapcsolatodon.

A folyamat során relaxált állapotba viszlek, majd standard képek, motívumok segítségével, csukott szemmel dolgozol. Hasonlít a vezetett meditációhoz, de mégsem az, mert én nem mondom, hogy mit kell látnod, hanem kísérlek téged, amiket te látsz és kikommunikálsz nekem, azt én is elképzelem. Arra kérlek, hogy „Belső szemeiddel” nézd meg jól a környezeted, mond el a részleteket. Egy idő után különböző szereplőkkel találkozhatsz, akik általában szimbólikusan, állatok formájában jelennek meg. Itt minden szereplő te magad vagy, hiszem te vizualizálod őket. a szereplőkkel való kapcsolódásod rávilágít a mintáidra, arra, hogy a hétköznapjaidban hogyan vagy jelen a kapcsolataidban, legyen az párkapcsolat, baráti vagy családi kapcsolat. Nemcsak rálátsz a kapcsolati mintáidra, hanem át is írod azokat. Hiszen itt lehetőséged van kipróbálni új mintákat, új megoldásokat, amik egy idő után beépülnek a rendszeredbe és már maguktól működnek az életedben. Az alkalmakkor átéltek még pár napig dolgoznak benned tovább. A folyamat végén beszélgetünk arról, hogy mit jelentenek neked a képek, hogy hogyan jelenik meg az életedben, amiket láttál. Közösen megfejtjük a szimbólumrendszeredet.

Önbizalmunk nyomában

Az önbizalom megerősítése nem megy egyik pillanatról a másikra. Türelem és kitartás is kell hozzá. 

Összegyűjtöttem Neked 15 önbizalom növelő feladatot, amit itt tudsz letölteni ebook formájában. Egy olyan támogató és iránymutató segítséget kapsz, ami segít a fókuszt a megfelelő helyen tartani. Egy igazi mankó lehet a hétköznapjaidban, amihez minden nap fordulhatsz. Fontos a tudatosság és a cselekvés!

FONTOS! Ha legörgetsz az oldal harmadáig,  felugrik 1 ablak és letöltheted az AJÁNDÉK önbizalom növelő gyakorlatot, amit emailben fogok elküldeni Neked.

Neked való ez az ingyenes önbizalomnövelő ebook, ha,

  • elhatároztad, hogy változtatsz az életeden
  • hajlandó vagy felelősséget vállalni az életedért
  • szeretnél egy sokkal örömtelibb és magabiztosabb életet élni

Mit nyerhetsz, ha feliratkozol az ingyenes önbizalomnövelő ebookra?

  • inspirációt, ami segít az elhatározásod fenntartásában
  • hasznos feladatokat, amik hozzájárulnak, hogy változtass 
  • egyszerű és a mindennapjaidba beilleszthető ötleteket

.Az önbizalom vagy annak hiánya személyiségünk meghatározó tulajdonságai. Hatással vannak célkitűzéseinkre, döntéseinkre, a cselekedeteink eredményességére is, az egész életünkre.

Kitől, vagy mitől függ önbizalmunk?

Önbizalmunk milyensége nagyrészt gyermekkori élményeinkből származik. Megszülettünk mindenféle korlát, belső gátlás nélkül. Nyitottak voltunk a világ felé. Ha születésünkkor bármilyen trauma ért, elválasztottak minket valami miatt az anyukánktól, ez a nyitottság  elkezdett megtörni bennünk.

Meghatározó az is, hogy a szüleink és azok akik körül vettek, neveltek kicsi korunk óta mennyire közvetítették számunkra, hogy feltétel nélkül szerethetőek, értékesek vagyunk.

Lehet sokszor hallottuk a következő mondatokat: „Csúnya! Fujj! Nem szabad! Mit csinálsz?! Viselkedj úgy, hogy elfogadjanak mások. Legyél jó gyerek. Akkor fognak szeretni a többiek, ha kedvesen beszélsz velük.” Ezeknek egy része szükséges lehet, míg a többség falakat emel a világ és közénk.

Ezek a mondatok beépítik azt az érzést, hogy másoknak meg kell felelnünk, ki kell vívnunk mások helyeslését, azt hogy nem vagyunk elég jók. Ha ez az érzés mélyen belénk épül, egyszer csak elkezdünk szorongani: „Vajon elég jó vagyok, értékes vagyok?” A szorongás egyre erősebb lesz és egyre kevésbé vagyunk képesek az önállóságra, nem érezzük már a szabadság örömét. Nem merünk már egy-egy élethelyzetben kiállni magunkért, képviselni magunkat, vagy egyszerűen csak megmutatni, hogy kik vagyunk, mit is szeretnénk valójában, nem merjük elmondani a véleményünket.

Majd, amikor már óvodásak, iskolások leszünk nagyban meghatározza az amúgy is megnyirbált önbizalmunkat az, hogy mennyire vagyunk népszerűek, mennyire tudunk beilleszkedni egy csoportba, mennyire érezzük magunkat ügyesnek egy-egy feladat megoldása során. Ha itt történik velünk bármilyen trauma, akkor ez blokkolja az adott élet-területen felnőttkori önbizalmunk kiteljesedését.

.A valódi önbizalom

Önbizalom nélkül nem élhetünk boldogságban. Egy darabig építhetjük magunkat a külső pozitív visszajelzésekből, de ha az önbizalmunk nem belülről fakad, hanem mások visszajelzéseiből táplálkozik, akkor hamis önbizalom alakul ki, ami a külső megerősítések elmaradásakor bármikor összeomolhat. Ezért láthatod gyakran azt a barátaid, ismerőseid körében, hogy amikor valaki elveszti a munkáját, teljesen összeomlik. Vagy ha otthagyja a párja és egyedül marad, akkor a darabjaira hullik. Vagy ha ki kell állni emberek elé előadni, leblokkol.

Az önbizalom nem növekedhet önismeret nélkül.

A gyermekek önbizalmáért a szülő és a többi felnőtt felelős. Felnőttként viszont ez a felelősség egyértelműen a miénk. Tőlünk függ az önbizalmunk, tőlünk függ, hogy kezünkbe vesszük az irányítást, hogy elkezdjük-e építeni különböző módszerekkel, technikákkal az önbizalmunkat.

Ha már nagyon hátráltat a mindennapjainkban az önbizalomhiányunk, rászorulhatunk egy ideig mások, például egy szakértő támogatására, de a cél az, hogy saját kézbe tudjuk venni az ügyet, amint elég erőt gyűjtöttünk.

Mivel fiatal felnőttkorra a személyiségünk már kialakult, minden komolyabb személyiségváltozásért jelentős erőt kell már kifejtenünk. Óriási feladat az önbizalom növelése, mert nem egyik napról a másikra fog megtörténni. A felnőttkor előnye viszont az, hogy nagyobb szabadságunk van tudatosan olyan környezetet, társakat, tevékenységeket választani, amelyek sikerélményhez juttatnak, fejlesztő hatásúak személyiségünkre, képességeinkre, s ezáltal önértékelésünket pozitívabbá, kiegyensúlyozottabbá teszik.

..

Azt gondolom, sosincs késő elindulni az úton. Eddigi munkám során nagyon szép példáit láttam annak, hogy idősebb emberek is képesek változni ha akarnak, reálisabb önképpel, több önbizalommal új lehetőségek felé nyitni.

Te mennyire vagy őszinte magadhoz?

Már mindnyájan hallottuk azt a  mondást, hogy légy őszinte magadhoz és az igazság szabaddá tesz. Elgondolkodtál valaha a mélyebb jelentésén, hogy mit is jelent ez valójában?

Lehet rád is igaz, hogy beragadtál egy munkahelyre, amit nem szeretsz, egy házasságba, ami nem kielégítő a számodra, vagy magánéleti problémáid vannak, amitől nem tudsz szabadulni?

Ha bármelyik ezek közül igaz rád is, akkor valójában nem vagy szabad.

Mi az igazság?

Értéktelennek érzed magad? Igen? Akkor nem vagy szabad.

Félsz vagy szorongsz? Akkor nem vagy szabad.

Sokszor vagy dühös? Akkor nem vagy szabad

Úgy érzed beleragadtál egy élethelyzetbe, ami nem jó neked? Akkor nem vagy szabad.

Nem jössz ki jól a pároddal? Ha igen, akkor nem vagy szabad.

Értéktelennek érzed magad a kapcsolatodban? Az értéktelenség érzése szabaddá tesz? Nem.

Egy olyan munkában vagy, amit ki sem állhatsz és azt hiszed, hogy nincs kiút? Azt gondolod, hogy a  főnököd az, aki nyomorulttá tesz téged? Ha igen, akkor nem vagy szabad. Az igazság az, hogy nem a főnököd az, aki nyomorulttá tesz téged és te vagy az áldozat, hanem te magad teszed ezt magaddal; azzal, hogy nem lépsz ki belőle.

Kezd el most élni a saját életedet, ismerd fel a saját életed. Tedd fel magadnak ezt a kérdést? Szabad vagyok? Ha a válaszod nem, akkor eddig nem voltál őszinte magadhoz és nem azt az életet élted, ami a sajátod, amiben kiteljesedhetsz.

Hogyan lehetnék boldogabb?

Akkor vagy szabad, ha őszinte vagy saját magadhoz,  ismered az életed igazságát. Ismered, hogy mi az, ami jó neked és mi az, ami nem. Észreveszed, amikor egy élethelyzet már túl szűkös neked, fájó vagy akár romboló a számodra; és ezek után lépsz és változtatsz rajta. Te teremted meg az életedet, a körülményeidet. Az, hogy hogyan reagálsz az életedben megjelenő szituációira, tőled függ. Az, ahogyan gondolkodsz az életedről, az is tőled függ. A te gondolataid, a te érzelmeid, mind a tiéd. Lépj túl a korlátozó hitrendszereden. Az igazság szabaddá tesz. Mi a te igazságod?

Merre induljak el?

Amikor megtalálod önmagadat, akkor leszel igazán szabad. Ne elégedj meg kevesebbel, mint amire vágysz és amire képes vagy. Megtalálod azt aki vagy és szabaddá válsz. Csak akkor tudod meg, hogy ki is vagy, és mit szeretnél az élettől, ha időt szentelsz önmagadra. Az önismereti csoportjainkon segítünk megtalálni az Önmagadhoz vezető utat.

Tényleg mások fogják megmondani, hogy ki vagyok Én?

Gyakran hallom a pácienseimtől, hogy nem tudják, hogy kik ők valójában. A tanácsadás része, hogy segítek definiálni, megtalálni magukban, hogy kik ők és hogy ez mit jelent.

Fontos, hogy megértsük, hogy az identitásunk nem állandó.  Állandóan változunk és fejlődünk. Az emberek összetett lények, gondolatok, érzelmek, hitrendszerek, szülői minták és tapasztalatok kombinációi vagyunk, ezek tesznek azzá, akik vagyunk.

Feldmár András, pszichológus mondta, hogy “Hatalmas bátorság kell ahhoz, hogy megmondjuk, felvállaljuk, ami belül van. Legtöbbször inkább azt mutatjuk, amire a másik/mások vágynak, amit elvárnak tőlünk. Sőt egy idő után elkezdünk arra vágyni, és azt hisszük, hogy a másik vágya a mi vágyunk is.  Az ember számára vajon miért olyan nehéz felvállalni, ami neki jó, ami az ő saját vágya, aki ő valójában?”

Hogy tudom megtalálni, hogy ki vagyok én?

Amikor elkezdesz magadon dolgozni, terápiára, különböző önfejlesztő csoportokba járni, egyszer csak elindul egy változás benned. Mikor már tudod definiálni, hogy mi az amit szeretsz, mi az, amit nem, akkor látod meg, hogy milyen is vagy valójában, az álarcaid, a társadalmi elvárások nélkül, akkor kezd kialakulni a valódi önképed. Megtalálod, hogy mik azok az élmények, amik töltenek, kikkel szereted körülvenni magadat, mi az a cselekvés, amit szívesen csinálsz és mi az, amit nem. Meglátod, hogyan reagálsz egy-egy szituációban, hogy vagy jelen a társas kapcsolódásaidban.  És ez csak pár példa a sok közül.

A hagyma héja

Sokszor úgy ábrázolják az emberek személyiségét, mint a hagyma héját. Amikor elkezdjük megismerni magunkat, elkezdünk befelé figyelni, a hagyma héját kezdjük el lebontani magunkról. Az, aki igazából vagyunk csak a hagyma belső része. A külső rétegek azok, amik az évek során ránk rakódtak, felvett szerepek, társadalmi elvárások, szülői minták, álarcok tömkelege. Ahhoz, hogy eltaláljunk önmagunkhoz, meg kell szabadulnunk a külső, felszíni rétegektől, amik eddig korlátoztak minket ebben.

Társadalmi szerepeink határoznak meg minket?

Az emberek hajlamosak a társadalmi szerepeik alapján meghatározni magukat (apa, anya, gyerek, feleség, szülő, tanár, professzor…) Valójában ezek a szerepek nem határozzák meg, hogy kik vagyunk. Azt írják csak le, hogy mit csinálunk az életünk adott szakaszaiban. Ha ezek alapján próbáljuk meghatározni magunkat és egyik-másik szerepünk eltűnik, megváltozik, akkor elveszítjük a személyazonosságunkat, a magunkról kialakított képet és összetörünk, mintha kihúznák a lábunk alól a talajt.

Meddig tart, amíg meglelem önmagam?

A változás és valódi önmagunk megtalálása egy hosszabb folyamat eredménye. Ezalatt a folyamat alatt előfordulhat, akár többször is, hogy az, amivel azonosítottad magad már nincs jelen benned, és még nincs meg az sem, aki valójában vagy. Ez egy nehéz időszak lehet számodra. Fontos tudnod, hogy ez az időszak is elmúlik és a változás egy új, jobb életszakaszt hoz magával. Ahol már tudod és érzed, hogy mi a te valódi utad. Megtalálhatod a hivatásod, a magánéletedben azt az irányt, ami valóban boldoggá tesz téged. Azt az érzést,  hogy nem vagy a helyeden átveszi egy belső biztonság, hogy a saját utadon vagy. Ezért nagyon fontos, hogy megtaláld azt, aki vagy. 

Van, hogy elhiszed, azt, ahogyan másik definiálnak téged?

Azt, hogy ki vagy nem az határozza meg, hogy mit gondolnak rólad mások, hogy ők hogyan definiálnak téged. Amikor megtalálod magad, néhány ember kedvelni fog ,néhány pedig nem. Néhány ember egyet fog érteni azzal, amit mondasz, néhány pedig nem.

Én a hitrendszeremmel az értékeimmel és a hibáimmal együtt azonosítom magam ( és ezek folyamatosan változnak). A gondolataim és az érzéseim alapján érzékelem magamat és a világot.

Hogyan induljak el az úton?

Megtalálni saját magadat egy hosszú és izgalmas út, sokszor kihívásokkal és fájdalmakkal teli. Emellett csak biztatni tudlak, hogy indulj el ezen az úton, mert minőségileg tudja megváltoztatni az életedet.

Kezd el azzal a feladattal,  hogy lefekvés előtt minden este átgondolod a napi eseményeket. Felteszed magadnak a kérdést,  hogy egy-egy helyzetben, ahogy reagáltál, valójában azt tetted-e volna, ha nem múlik rajta semmi. Írd össze magadnak ezeket. Majd minden hét végén ülj le pár percre és nézd át ezeket a jegyzeteket. Ezután szűrd le a következtetéseket magadról.

A magas érzelmi intelligencia 16 jele

Egyre többször olvassuk egy-egy ember jellemzése kapcsán, hogy magas vagy alacsony az EQ-ja. Az érzelmi intelligencia az, ami befolyásolja viselkedésünket, személyes döntéseinket, hogyan gondolkodunk a dolgokról, a világról és hogyan kapcsolódunk másokhoz. Ez befolyásolja, hogy hogyan kezelünk különböző szociális szituációkat.

Travis Bradberry ismert pszichológus, író kutatásai alapján összegyüjtötte, hogy honnan lehet megismerni a magas érzelmi intelligenciájú embert.

1. Széleskörű szótár az érzelmek kifejezésére

Hogy vagy most Jól vagy rosszul? Meg tudod pontosan fogalmazni, hogy a kettő között pontosan hogyan? Mindenki tapasztal érzéseket, de csak kevesen tudják érzékletesen megfogalmazni, hogy pontosan miket, és még kevesebben tudják megnevezni. Minél specifikusabban tudjuk megfogalmazni és elmondani másoknak, hogy milyen érzelmet élünk át, annál inkább tudunk rá megoldást is találni.

2. Kíváncsiság másokra

Függetlenül attól, hogy introvertált vagy extrovertált, a magas érzelmi intelligenciájú ember kíváncsi a körülötte történő, létező dolgokra és emberekre. A kíváncsiság mögött általában nagy adag empátia lapul, ami szintén a magas EQ jele.

3. A változások elfogadása

Amikor valami változás áll be az életünkben, akkor arra rugalmasan kell reagálnunk ahhoz, hogy a lehető legtöbbet hozzuk ki belőle. A magas érzelmi intelligenciájú embereket ritkán bénítja meg a félelem, ők az akadályokban is a lehetőségeket és a kihívást látják, nem pedig a gátat és a problémát.

4. Saját erősségeink és gyengeségeink ismerete, vagyis önismeret

A magas érzelmi intelligenciájú emberek nemcsak ismerik a gyengeségüket és az erősségüket, hanem azt is tudják, hogy miben jók és miben nem. Beismerni, hogy valamiben az átlag alatt teljesítünk, nem jelent belenyugvást, sőt, legalább tudjuk, melyik az a terület, amit fejlesztenünk kéne, az erősségeinket pedig kihasználhatjuk a munkánkban, kapcsolatainkban.

5. Emberismeret

Nem arról van szó, hogy eleve tudjuk, hogy az adott ember attól, ahogy kinéz, beszél, vagy áll, már azonnal biztosra vesszük, hogy milyen. Az empátia és kíváncsiság, valamint a saját magunk egyre mélyebb megismerése elvezethet odáig, hogy felismerjük az emberek mozgatórugóit.

6. Magabiztosság

Azt a képességet jelenti, hogy ha sértegetnek, és lekicsinylő kritikákat kapunk, akkor sem veszítjük el az önbecsülésünket, vagy támadunk rá a másikra.

7. A nemet mondás képessége

Sokkal több stressz éri azokat az embereket, akik nehezen mondanak nemet. A magas EQ-val élő emberek tudják mikor, és hogyan mondjanak nemet, nem rettegnek attól, hogy a másik ember majd kevésbé fogja őket kedvelni, ha nemet mondanak nekik.

8. A hibák és a harag elengedése

Az érzelmileg intelligens emberek nem rágódnak évekig saját múltbéli hibáikon. Nem felejtik el őket, próbálják elkerülni, hogy újra megtörténjen, tanultak belőle, de nem ez határozza meg az önképüket és a jövőjüket. Ugyanez érvényes a haragra is. A magas EQ-jú embereket is érik sérelmek, őket is bántják, de képesek túljutni rajta majd elengedni.

9. Adni csak úgy

Ha valaki csak úgy ad neked valamit, anélkül, hogy valamit várna viszonzásul érte, óriási hatással tud lenne. Ahhoz, hogy erős érzelmi kapcsolataink legyenek, tudnunk kell feltétel nélkül adni.

10. Nem haragtartóak

Tudják, hogy a harag az az érzelem, ami csak mérgezi őket és azt is, akire irányul.

11. Örülni annak, ami van

Bár folyamatosan törekszünk a többre, jobbra szebbre, azt is észre kell vennünk, ami már a miénk. Sőt, Simone Weil szerint meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk. A magas EQ-jú emberek nem kergetik a tökéletességet, mert tudják, hogy olyan nem létezik, közben pedig hálásak azért, amit már elértek, és erőt merítenek belőle. A Kaliforniai Egyetem kutatói kimutatták, hogy azok, akik napi szinten gyakorolják a hálás gondolkodásmódot,  energikusabbak és kiegyensúlyozottabbak, kortizol szintjük (stresszhormon) is alacsonyabb.

12. Kikapcsolódás

Hiába sikeres valaki a munkájában, időnként el kell szakadnia a stresszforrástól, pihennie kell, kikapcsolódni, töltődni.

13. Negatív gondolatok

A magas EQ-val élő emberek nem ragaszkodnak negatív gondolataikhoz. Nekik is éppúgy vannak, mint másoknak, de felismerik, és helyükön kezelik őket ahelyett, hogy eltúloznák jelentőségüket. Boldogságuk egyébként sem mások véleményei, visszajelzései alapján teremtődik, hanem saját magukból, ezért nehéz is elvenni az örömüket.

14. Nem akarnak tökéletesek lenni

Az érzelmileg intelligens embereknek nem céljuk a tökéletesség, mert tudják, hogy tökéletesség nem létezik.

15. Tudják értékelni, azt amilyük van

Nemcsak értékelik, azt amilyük van, de hálát is tudnak adni érte.

16. Eleget alszanak

Tisztában vannak vele, hogy milyen fontos a megfelelő minőségű és mennyiségű alvás. Amikor alszunk csökken a stressz szintünk, az agyunk ekkor dolgozza fel a nap eseményeit.

Kövess engem

Varga Anita

© 2019. MINDEN JOG FENNTARTVA

WEBOLDAL BY KOHO

Kapcsolat

info.radfigyelek@gmail.com
1063 Budapest, Szív utca 9.
+(36) 20 3780249